Újonnan elfogadott törvények és rendeletek ebből a témakörből, közérthető összefoglalóval.
IgazságügyElfogadva · 2026. szept. 15. (módosítva 2026. okt. 13.; hatályos 2026. nov. 4-től)
Törvény
Az Országgyűlés elfogadta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának végleges ütemtervét. A közzététel eredetileg 2026. október 20-án, az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt kezdődött volna. Október 13-án az Országgyűlés két héttel elhalasztotta, így az első iratok november 4-én válnak nyilvánossá. Ez a júliusban elfogadott előkészítő törvény folytatása. A júliusi törvény állította fel a minősített iratok felülvizsgálatát segítő szakmai bizottságot.
IgazságügyElfogadva · 2026. szept. 15. (kihirdetve 2026. szept. 18., hatályos a kihirdetést követő 61. napon)
Törvény
Eddig regisztráció után bárki élőben követhetett bírósági tárgyalásokat otthonról, az interneten keresztül. Egy szeptemberben elfogadott igazságügyi törvénycsomag ezt a lehetőséget megszünteti. A kormány szerint az online közvetítés veszélyeztette az eljárások gyors lefolyását, a bizonyítás zavartalanságát és az érintettek személyes adatainak védelmét.
IgazságügyElfogadva · 2026. aug. 11. (hatályos 2026. okt. 1-től)
Törvény
Az Országgyűlés elfogadta a rendészeti feladatellátás egyszerűsítéséről szóló törvényt. 2026. október 1-től a Terrorelhárítási Központ az Országos Rendőr-főkapitányság irányítása alá kerül; a nevét megtartja, és a kormány szerint speciális képességeit is megőrzi. Megszűnik az Országgyűlési Őrség jelenlegi formájában, a személyvédelmi feladatait az átalakuló TEK, az objektumvédelmi feladatait a Készenléti Rendőrség veszi át.
IgazságügyElfogadva · 2026. aug. 11. (hivatalba lépés: 2026. aug. 19.)
Országgyűlési határozat
Az Országgyűlés 2026. augusztus 11-én, titkos szavazással köztársasági elnökké választotta Baka Andrást; az új államfő augusztus 19-én lépett hivatalba. A tisztség július 20. óta üresen állt, ezt az időszakot az Alaptörvény szabálya szerint Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke töltötte be az államfői jogkörben. Baka András korábban az Emberi Jogok Európai Bírósága első magyar bírája volt, majd 2009 és 2011 között a Legfelsőbb Bíróság elnöke.
IgazságügyElfogadva · 2026. júl. 28.
Törvény
Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH) létrehozó törvényt, amelyben a hivatal működési szabályait fekteti le. A hivatal a kormánytól függetlenül fog működni, kizárólag az Országgyűlésnek felelve kutathatja fel és szerezheti vissza a jogellenesen kezelt közvagyont.
IgazságügyHatályos · 2026. júl. 19.
Alaptörvény-módosítás
Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely egyszerre több alapvető közjogi kérdést érint: megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatását; visszaállítja az alkotmánybírák 70 éves korhatárát, ami miatt Polt Péter és három bírótársa mandátuma két hónapon belül megszűnik; 12 évre (három ciklusra) korlátozza az országgyűlési képviselői mandátumot; és alkotmányos alapot ad a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának, amely nyomozati és ügyészségi jogkörrel kutathatja fel és szerezheti vissza a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyont. Ugyanez a módosítás 2026. október 1-jei hatállyal visszaállítja a vármegyék nevét megyére, a főispáni pozíció neve pedig ismét kormánymegbízott lesz.
IgazságügyElfogadva · 2026. júl. 7. (hatályos a kihirdetést követő 3. napon)
Törvény
Az Országgyűlés egyhangúlag, 188 igen szavazattal elfogadta a törvényt, amely egy 13 fős szakmai bizottságot állít fel az 1990. február 14. előtt keletkezett minősített állambiztonsági iratok titkosításának feloldásához szükséges előzetes értékelés elvégzésére. A bizottság a törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül feláll; a nyilvánosságra hozatal 2026. október 22-én kezdődik, a teljes iratanyag fokozatosan, legkésőbb az év végéig válik hozzáférhetővé.
IgazságügyElfogadva · 2026. jún. 30. (hatályos a kihirdetést követő 15. napon)
Törvény
Az Országgyűlés 135 igen, 44 nem és 6 tartózkodás mellett elfogadta a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényt. A 2023 végén, Fidesz-többséggel felállított hivatalt a külföldi befolyás vizsgálatára hozták létre, bírálói szerint viszont a civil szervezetek, a független sajtó és a kormánykritikus szereplők nyomás alatt tartására szolgált. A hivatal a kihirdetést követő 15. napon szűnik meg; a lépés része az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó jogállási csomagnak.
IgazságügyKihirdetve · 2026. jún. 26. (elfogadva 2026. jún. 23.; egyes rendelkezések fokozatosan lépnek hatályba 2026. jún. 29. és aug. 26. között)
Törvény
Az Országgyűlés elfogadta az uniós Helyreállítási Terv átláthatósági és korrupcióellenes csomagját, amely egyszerre 44 törvényt módosít. A hamis vagyonnyilatkozat önálló bűncselekmény lesz, bővül az Integritás Hatóság jogköre, szigorodnak a közbeszerzési szabályok, és megkezdődik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) felszámolása.
IgazságügyHatályos · 2026. jún. 20.
Alaptörvény-módosítás
Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely három közjogi kérdésben teremt új helyzetet. Legfeljebb két ciklusban, összesen nyolc évben maximalizálja a miniszterelnöki megbízatás időtartamát, és a számításnál az 1990. május 2-án vagy azt követően betöltött ciklusokat veszi figyelembe (tehát a rendszerváltás utáni teljes időszak beleszámít). Alkotmányos alapot ad a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) — köztük az egyetemfenntartó alapítványok — kivezetésének, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének.