„Létrehozzuk a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, kivizsgáljuk az elmúlt évek korrupciós botrányait…”
Alaptörvény-módosítás · közérthetően
Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása — a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása
Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely egyszerre több alapvető közjogi kérdést érint: megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatását; visszaállítja az alkotmánybírák 70 éves korhatárát, ami miatt Polt Péter és három bírótársa mandátuma két hónapon belül megszűnik; 12 évre (három ciklusra) korlátozza az országgyűlési képviselői mandátumot; és alkotmányos alapot ad a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának, amely nyomozati és ügyészségi jogkörrel kutathatja fel és szerezheti vissza a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyont. Ugyanez a módosítás 2026. október 1-jei hatállyal visszaállítja a vármegyék nevét megyére, a főispáni pozíció neve pedig ismét kormánymegbízott lesz.
Várható hatások
Területenként megmutatjuk a változás várható hatását is. Minden pont a kihirdetett szövegen vagy megjelölt becslésen alapul; ahol a kimenet bizonytalan, azt jelezzük. Ez tájékozódást segítő értékelés, nem politikai állásfoglalás.
A 70 éves felső korhatár visszaállítása miatt Polt Péter és három alkotmánybíró-társa mandátuma a hatálybalépéstől számított két hónapon belül megszűnik, ami rövid idő alatt jelentősen átalakítja a testület összetételét.
A módosítás korhatár-szabálya és az érintett bírák életkora.
A módosítás egy folyamatban lévő államfői mandátumot szüntet meg egyetlen törvényalkotási aktussal. Ez az intézmény kiszámíthatósága szempontjából precedens; a kormánytöbbség szerint viszont elszámoltathatóbb közjogi berendezkedést szolgál.
A módosítás szövege (a megbízatás a hatálybalépést követő napon szűnik meg).
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal nyomozati és ügyészségi jogkörrel jöhet létre a közvagyon védelmére. A vezetők nyílt pályázati kiválasztása és az érdemi működés ősszel indul, addig a hatékonyságáról nem lehet ítéletet mondani.
A hivatal Alaptörvényben rögzített jogköre.
Az elnevezés 2026. október 1-jétől ismét megye és kormánymegbízott lesz, ahogy 2022 előtt is volt. A módosítás nem az intézmények feladat- és hatáskörét változtatja, csak a nevüket.
A módosítás záró rendelkezései és a hozzá kapcsolódó, 181 törvényt módosító végrehajtási törvényjavaslat (T/405).
Kapcsolódó ígéretek
Ez a jogszabály követett választási ígérethez kapcsolódik, az ígéret aktájában a hivatalos bizonyítékok között is szerepel. Egy helyen látod, mit vállaltak, és mi lett belőle.
„Felszabadítjuk a közigazgatást a pártpolitikai irányítás alól, megszüntetjük a vármegye elnevezést és a főispáni pozíciót.”
Legfontosabb tudnivalók
Kit érint
Minden választópolgár (közjogi berendezkedés); az Alkotmánybíróság összetétele; a köztársasági elnöki tisztség betöltője; a megyei (vármegyei) önkormányzatok és a kormánymegbízotti (főispáni) tisztség
Utoljára frissítve
2026. augusztus 7.
Hogyan készül az összefoglaló?
A magyarázatokat (az összefoglalót és az élethelyzet-nézeteket is) mesterséges intelligencia segítségével, emberi ellenőrzés mellett készítjük, kizárólag a kihirdetett hivatalos szöveg alapján. A tartalom tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a hivatalos szöveget.
Módszertanunk megismeréseHibát vagy pontatlanságot találtál ezen az oldalon? Írd meg nekünk. Minden jelzést megnézünk, és ha jogos, javítjuk és jelöljük a frissítést.