Az Európai Parlament ebből a témakörből elfogadott döntései, közérthető magyarázattal és a magyar pártok szavazataival.
Bevándorlás és határvédelemEP véglegesen elfogadta · 2026. jún. 17.
Rendelet
A 2008-as visszatérési irányelvet felváltó rendelet közös, kötelező rendszert hoz létre a jogellenesen az EU-ban tartózkodó harmadik országbeliek visszaküldésére. A tagállamok EU-n kívüli országokkal kötött megállapodás alapján úgynevezett visszatérési központokat (return hub) hozhatnak létre. A kitoloncolás előtti őrizet felső határa 6 hónapról 24 hónapra nő, biztonsági kockázatot jelentő személynél pedig tovább hosszabbítható. A beutazási tilalom jellemzően 5 helyett 10 év, a fellebbezésnek főszabályként nincs automatikus halasztó hatálya, és lehetővé válik a jogellenesen tartózkodó lakóhelyének átkutatása. A támogatók szerint a kiutasítási határozatok így válnak ténylegesen végrehajthatóvá. Jogvédő szervezetek, például az ECRE szerint viszont a központok és a hosszú őrizet komoly jogi és humanitárius aggályt vet fel. Az EP 2026. június 17-én 418:218:30 arányban fogadta el.
Munkaerőpiac és migrációEP elfogadta · 2026. márc. 10.
Rendelet
Az EU első közös munkaerő-toborzó platformja: az uniós tehetségbázis olyan digitális felület, amely a hiányszakmákban (pl. egészségügy, építőipar, informatika) kereső uniós munkáltatókat köti össze EU-n kívüli álláskeresőkkel. A tagállami kapcsolattartó pontok töltik fel a betöltetlen álláshelyeket, a jelentkezők pedig biztonságos profilban adhatják meg képzettségüket és nyelvtudásukat. Fontos korlátok: a tagállamok részvétele önkéntes, a platformos regisztráció nem jelent automatikus munkavállalási vagy tartózkodási engedélyt (az továbbra is nemzeti hatáskör), és a részt vevő munkáltatóknak be kell tartaniuk a tisztességes toborzás szabályait. A rendelet 2026. június 1-jén hatályba lépett, a platform 2027 végére készül el. A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk ellene szavazott, a TISZA távol maradt, a DK támogatta.
Bevándorlás és menekültügyEP elfogadta · 2026. febr. 10.
Rendeletmódosítás
Az EU először hoz létre közös, uniós szintű listát azokról az országokról, amelyeket a menekültügyi eljárásban „biztonságos származási országnak” tekint. A jelenlegi lista: Banglades, Kolumbia, Egyiptom, Koszovó, India, Marokkó és Tunézia, plusz az uniós tagjelölt országok, hacsak nem áll fenn valamilyen kizáró körülmény (pl. fegyveres konfliktus). Az ezekből az országokból érkezők menedékkérelmét gyorsított eljárásban lehet elbírálni, de a kérelmező továbbra is bizonyíthatja, hogy az ő esetében mégis fennáll az üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélye. Az EP 2026. február 10-én 408:184:60 arányban fogadta el; a szabály 2026. június 12-től alkalmazandó. Jogvédő szervezetek (pl. Amnesty International) bírálják, mert szerintük gyengíti a menedékjogi garanciákat.
Bevándorlás és menekültügyEP elfogadta · 2026. febr. 10.
Rendeletmódosítás
A biztonságos származási országok listájának párja, de más a logikája: itt nem arról van szó, honnan jött a kérelmező, hanem arról, hova küldhető tovább. A módosítás szerint egy menedékkérelem elfogadhatatlannak nyilvánítható, ha a kérelmező egy biztonságos harmadik országban is védelmet kaphatott volna. Ehhez a jövőben három feltétel közül elég egy: vagy van kapcsolata az adott országgal (pl. család), vagy átutazott rajta, vagy az EU/tagállam megállapodást kötött az országgal a menedékkérők átvételéről. Ez utóbbi a legvitatottabb: kapcsolat és átutazás nélkül is lehetővé teszi a kérelmezők harmadik országba irányítását. A szabály 2026. június 12-től él; jogvédő szervezetek szerint a menedékjog kiüresítésének kockázatát hordozza. A DK ellene, a többi magyar párt mellette szavazott.
Bevándorlás és határvédelemEP elfogadta · 2025. nov. 25.
Rendeletmódosítás
A rendelet az Europol, az uniós rendőrségi együttműködési ügynökség szerepét erősíti meg a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni fellépésben. Az Europolon belül új központ jön létre a csempészhálózatok elleni munkára (Centre Against Migrant Smuggling), amely a tagállami hatóságokkal, az Eurojusttal és a Frontexszel együttműködve gyűjti és elemzi az információkat. A tagállamok számára kötelezővé válik a csempészéssel és emberkereskedelemmel kapcsolatos információk megosztása az Europollal; eddig ez jórészt önkéntes volt. A feladatokhoz 50 új munkatárs és 50 millió euró társul. A rendeletet (EU) 2025/2611 számon kihirdették, 2026. január 11-én hatályba lépett. Az EP 2025. november 25-én 556:74:7 arányban fogadta el, a magyar pártok egységesen támogatták.
VízumpolitikaEP elfogadta · 2025. okt. 7.
Rendeletmódosítás
Jelenleg 61 ország állampolgárai utazhatnak vízum nélkül a schengeni térségbe rövid (90 napos) tartózkodásra. A felülvizsgált mechanizmus kibővíti, milyen okból függesztheti fel az EU ezt a kedvezményt. Az eddigi indokok mellé (megugró illegális tartózkodás, megalapozatlan menedékkérelmek) újak is bekerülnek. Ilyen a hibrid fenyegetés, például migránsok államilag szervezett átirányítása az EU határaira, és a biztonsági aggályt keltő „aranyútlevél”-program, vagyis az állampolgárság árusítása befektetőknek. Felfüggesztési ok lehet az uniós vízumpolitikától való eltávolodás, az emberi jogok súlyos megsértése és a nemzetközi bírósági döntések semmibevétele is. A felfüggesztés első lépésben célzottan, például csak kormánytisztviselőkre vagy diplomatákra is bevezethető. Az EP 2025. október 7-én 518:96:24 arányban fogadta el; a szabály 2025 decemberében hatályba lépett.
Határigazgatás és utazásEP elfogadta · 2025. júl. 8.
Rendelet
Az EES (Entry/Exit System) a schengeni külső határokon váltja fel az útlevél-pecsételést: a nem uniós utazók arcképét és ujjlenyomatát rögzíti, és automatikusan számolja a bent tölthető napokat. A rendszer indulását évek óta halogatták, mert egyetlen napon bekapcsolni a teljes schengeni határhálózaton kockázatos lett volna. Ez a rendelet ideiglenes eltérést enged a szabályoktól, és fokozatos bevezetést ír elő: az indulástól (2025. október 12.) minden tagállamnak legalább egy határátkelőn el kellett kezdenie a használatát, 30 nap után az átlépések legalább 10%-át kellett regisztrálnia, majd az arány lépcsőzetesen nőtt a teljes működésig (2026. április 10.). Az átmenet alatt a pecsételés párhuzamosan megmaradt. Az EP 2025. július 8-án 572:42:67 arányban fogadta el, a magyar pártok egységes támogatásával.
VízumpolitikaEP elfogadta · 2024. nov. 27.
Rendeletmódosítás
A csendes-óceáni szigetország, Vanuatu úgynevezett aranyútlevél-programot működtetett: gyakorlatilag bárki állampolgárságot vásárolhatott ellenőrzés nélkül, így az EU-ba vízum nélkül beutazó útlevélhez juthattak biztonsági kockázatot jelentő személyek is. Az EU 2022-ben ideiglenesen felfüggesztette Vanuatu vízummentességét; ez a módosítás most véglegesen törli az országot a vízummentes országok listájáról. Ez volt az első eset, hogy az EU egy ország vízummentességét aranyútlevél-program miatt vonta meg. Precedens lett, amelyre a későbbi, rugalmasabb vízumfelfüggesztési szabályok is épültek.