Az Európai Parlament ebből a témakörből elfogadott döntései, közérthető magyarázattal és a magyar pártok szavazataival.
KülpolitikaA Tanács elfogadta · 2026. júl. 23.
Rendeletmódosítás
A Tanács 2026. július 23-án fogadta el a 21. szankciós csomagot. Ötvenegy szervezet került fel a szigorúbb kiviteli korlátozás alá eső listára; olyan cégek, amelyek Oroszország hadiipari komplexumához köthetők, köztük harmadik országbeliek is. Négy pénzügyi szervezettel és 14 kriptoeszköz-szolgáltatóval tilos ügyletet kötni. A csomag emellett meghosszabbít egy magyar kivételt. A 2901 10 00 vámtarifaszám alá tartozó orosz szénhidrogének Magyarországra hozatala 2026. december 31-ig megengedett marad, ha az árut kizárólag itthoni felhasználásra szánják.
Külpolitika és uniós költségvetésEP elfogadta · 2026. márc. 10.
Rendeletmódosítás
Az EU költségvetési garanciával ösztönzi a fejlődő és szomszédos országokba irányuló beruházásokat (Global Gateway program): a garancia csökkenti a befektetők kockázatát olyan projekteknél, amelyek egyébként nem valósulnának meg. Ez a technikai módosítás a garancia felhasználását teszi hatékonyabbá, hogy ugyanabból a költségvetési keretből több beruházást lehessen fedezni.
Külpolitika és uniós költségvetésEP elfogadta · 2026. febr. 11.
Rendelet
Az EU 90 milliárd euró hitelt nyújt Ukrajnának 2026–2027-re: 30 milliárdot költségvetési támogatásra (az Ukrajna-eszközön keresztül), 60 milliárdot védelmi célokra, hadfelszerelés-beszerzésre. A pénzt az EU a tőkepiacokon veszi fel; a befagyasztott orosz jegybanki vagyonra épülő „jóvátételi hitel” tervét a 2025. decemberi csúcson elvetették, bár a munka arról tovább folyik. A konstrukció különlegessége az úgynevezett megerősített együttműködés: mivel Magyarország, Csehország és Szlovákia nem támogatta, a többi tagállam nélkülük ment tovább: e három országnak a hitelből semmilyen pénzügyi kötelezettsége nem keletkezik, de beleszólása sincs. Az EP 2026. február 11-én 458:140:44 arányban fogadta el; a magyar pártok közül a Fidesz–KDNP, a TISZA és a Mi Hazánk is ellene szavazott, a DK mellette. A rendeletet (EU) 2026/467 számon február 24-én írták alá.
Külpolitika és uniós költségvetésEP elfogadta · 2026. febr. 11.
Rendeletmódosítás
A 90 milliárd eurós Ukrajna-hitel (lásd külön magyarázatunkat) technikai kísérőjogszabálya. A 2024-ben létrehozott Ukrajna-eszközt, vagyis az uniós Ukrajna-támogatás fő költségvetési csatornáját igazítja hozzá az új hitelkonstrukcióhoz. Így a költségvetési támogatásra szánt 30 milliárd euró ezen a bevált csatornán, a meglévő feltételrendszerrel (reformkövetelmények, ellenőrzés) juthat el Ukrajnának. A magyar pártok ugyanúgy szavaztak, mint a fő rendeletnél: a DK mellette, a többi párt ellene.
KülpolitikaEP elfogadta · 2025. dec. 16.
Határozat
Fél évvel az előző csomag után az EU újabb 500 millió euró kedvezményes hitelt hagyott jóvá Jordániának. Ezzel a 2025-ben megítélt uniós makroszintű támogatás összesen 1 milliárd euróra nőtt. Az indok változatlan: a menekültek ellátásában és a térség stabilitásában kulcsszerepet játszó ország gazdaságát a szomszédos konfliktusok (Gáza, Szíria) rendkívüli mértékben terhelik. A folyósítás itt is reformfeltételekhez kötött.
Kereskedelempolitika és bővítésEP elfogadta · 2025. nov. 13.
Rendelet
Az EU 2000 óta egyoldalú vámkedvezményeket ad a nyugat-balkáni országoknak (Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia): termékeik túlnyomó része vám nélkül léphet be az uniós piacra. Ez a rendelet a lejáró kedvezményeket hosszabbítja meg, a térség gazdasági stabilitását és uniós integrációját támogatva. Magyarországnak, a régió szomszédjaként, közvetlen gazdasági érdeke fűződik a balkáni kereskedelem zavartalanságához.
KülpolitikaEP elfogadta · 2025. jún. 18.
Határozat
Az EU 4 milliárd euró kedvezményes hitelt nyújt Egyiptomnak, három részletben; ez a 2024-ben indított, összesen 5 milliárd eurós makroszintű támogatási csomag fő része (1 milliárd rövid lejáratú hitelt már 2024 végén folyósítottak). A cél a gazdasági válsággal küzdő, az EU migrációs politikájában kulcsszerepet játszó ország stabilizálása; a folyósítás gazdasági reformokhoz és az IMF-programhoz kötött. A csomag vitatott: kritikusai, köztük emberi jogi szervezetek és a zöld frakció szerint az EU az egyiptomi emberi jogi helyzet érdemi javulása nélkül ad pénzt a kairói kormánynak.
KülpolitikaEP elfogadta · 2025. ápr. 1.
Határozat
Az EU 500 millió euró kedvezményes hitelt nyújt Jordániának a 2025–2027-es időszakra. Ez már az ötödik ilyen makroszintű pénzügyi támogatás 2013 óta. Jordánia a térség egyik legstabilabb országa, amely lakosságarányosan a világ egyik legnagyobb menekültnépességét (főleg szíriaiakat) látja el, miközben gazdaságát a szomszédos háborúk terhelik. A hitel folyósítása gazdasági reformokhoz kötött, és az IMF-programmal összehangoltan történik.
Külpolitika és bővítésEP elfogadta · 2025. márc. 11.
Rendelet
Az EU történetének legnagyobb Moldovának szánt pénzügyi csomagja: 1,9 milliárd euró a 2025–2027-es időszakra (385 millió vissza nem térítendő támogatás + 1,5 milliárd kedvezményes hitel). A pénz nem feltétel nélküli: Moldova csak akkor kap belőle, ha teljesíti a közösen rögzített reformmenetrendet: igazságügyi reformot, korrupcióellenes lépéseket, a gazdaság közelítését az uniós egységes piachoz. A kifizetés évente kétszer, a Bizottság ellenőrzése után történik. A csomag célja az orosz nyomás alatt álló, uniós tagjelölt ország stabilizálása és felzárkózásának gyorsítása.
Külpolitika és uniós költségvetésEP elfogadta · 2024. okt. 22.
Rendelet
Ez volt az új EP-ciklus első nagy Ukrajna-döntése: az EU legfeljebb 35 milliárd euró rendkívüli hitelt nyújt Ukrajnának; ez az uniós rész a G7-ek összesen 45 milliárd dolláros hitelcsomagjából. A konstrukció újdonsága a törlesztés: a hitelt nem Ukrajnának kell visszafizetnie, hanem az EU-ban befagyasztott orosz jegybanki vagyon rendkívüli hozamaiból törlesztik: az uniós értéktárakban parkoló orosz állami pénzeken keletkező profit 95%-a megy erre a célra. Vagyis végső soron nem az európai adófizetők, hanem az orosz állami vagyon hozama állja Ukrajna támogatásának ezt a részét. A rendelet (EU) 2024/2773 számon 2024. október 29-én hatályba lépett; az első 3 milliárd eurót 2025 januárjában folyósították.