Témakör
Ebben a témakörben a friss jogszabályokat és a követett választási ígéreteket gyűjtjük egy helyre, mindet közérthető magyarázattal.
Újonnan elfogadott törvények és rendeletek ebből a témakörből, közérthető összefoglalóval.
Törvény
Szeptember 15-től 27 százalékról 5 százalékra csökken a tűzifa, a pellet, a brikett és a faszén áfája. Az Országgyűlés 2026. augusztus 28-án fogadta el a törvényt, amely becslések szerint mintegy másfél millió, fatüzeléssel is fűtő embert érint.
Törvény
Az Országgyűlés elfogadta az uniós Helyreállítási Terv energetikai vállalásait teljesítő törvényt. A jogszabály eltörli azt a mintegy egy évtizede érvényben lévő, a gyakorlatban megvalósíthatatlanul szigorú szabályozást, amely ellehetetlenítette a hazai szélerőmű-építést. Emellett egyszerűsíti a geotermikus energia engedélyezését, és uniós irányelvet ültet át az épületek energiahatékony beszerzéséről.
Az Európai Parlament ebből a témakörből elfogadott döntései, közérthető magyarázattal és a magyar pártok szavazataival.
Rendeletmódosítás · eljárási szakasz
2028-tól új kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) indul, amely a közlekedési üzemanyagok és az épületfűtés (gáz, szén, tüzelőolaj) szén-dioxid-kibocsátását árazza be. Ez benzinkúton és a fűtésszámlán is megjelenhet. Ez a módosítás a rendszer beépített biztosítékát, a piaci stabilizációs tartalékot erősíti meg, hogy az induláskor ne szaladhasson el az ár: ha a kvóta ára meghaladja a tonnánkénti 45 eurót, a tartalékból az eddig tervezett mennyiség kétszerese kerül piacra, és a beavatkozás reakcióideje is rövidül. Az EP 2026. április 29-én fogadta el a tárgyalási álláspontját (433:120:91); a Tanáccsal június 11-én született előzetes megállapodás, a végleges elfogadás van hátra. (Magát az ETS2 indulását korábban egy évvel, 2028-ra halasztották.)
Rendelet
A rendelet jogilag kötelező, lépcsőzetes tilalmat vezet be az orosz földgáz importjára, mind a cseppfolyósítottra (LNG), mind a vezetékesre. A rövid távú szerződéssel érkező orosz LNG behozatala 2026. április 25-től tilos, a teljes LNG-tilalom 2027. január 1-jén lép életbe, a vezetékes gáz importja pedig legkésőbb 2027. november 1-jén szűnik meg. A szabályok megsértése súlyos bírságokkal jár. A cél az uniós energiafüggetlenség megerősítése; a lépés Magyarországon politikailag különösen érzékeny, mert a kormány az orosz gázra támaszkodik és ellenzi a kivezetést. Az EP 2025. december 17-én 500:120:32 arányban fogadta el, a Tanács 2026. január 26-án véglegesítette.
Rendeletmódosítás
Az energiaválság idején bevezetett szabály szerint a tagállamoknak november 1-jéig 90%-ra kellett tölteniük a gáztárolóikat. Ez a kötelezettség kiszámíthatóvá tette az ellátást, de mellékhatása is lett: a piac tudta, hogy az európai vevőknek határidőre muszáj vásárolniuk, ezért a nyári betárolási szezonban felverte az árakat. A módosítás ezen lazít: a 90%-os cél marad, de október 1. és december 1. között bármikor teljesíthető; a köztes töltési célok megszűnnek; nehéz piaci körülmények (magas árak, spekuláció) esetén 10 százalékponttal, tartósan kedvezőtlen helyzetben további 5 ponttal el lehet térni a céltól. A szabályokat egyben két évvel, 2027-ig meghosszabbították. Az EP 2025. július 8-án 542:109:30 arányban fogadta el. Magyarország a régió egyik legnagyobb tárolókapacitásával rendelkezik; a magyar EP-képviselők többsége nem támogatta a szöveget.
Határozat
Az Energia Charta Szerződés évtizedekig lehetővé tette, hogy energetikai befektetők nemzetközi választottbíróság előtt pereljenek államokat, sokszor klímavédelmi intézkedések miatt követelve kártérítést. Az Európai Bíróság már 2021-ben (Komstroy-ítélet) kimondta, hogy EU-tagállamok közötti viszonyban ez a vitarendezés nem alkalmazható, egyes választottbíróságok mégis tovább fogadtak be ilyen ügyeket. Ez a megállapodás, amelyet 26 tagállam, az EU és az Euratom írt alá, végleg rögzíti: a szerződés választottbírósági cikke EU-n belüli vitákban soha nem volt és nem is lesz alkalmazható, és a kilépés utáni 20 éves „naplemente-klauzula” sem tartja életben. Az EU időközben ki is lépett a szerződésből.
Ehhez a témakörhöz tartozó választási vállalások és a jelenlegi állásuk: mi lett belőlük.
„Megtartjuk és szociális alapon kiterjesztjük a rezsicsökkentést.”
„A tűzifa áfáját 5%-ra csökkentjük, a szociális tűzifakeretet megduplázzuk, és elérhetővé tesszük az 5000 fő feletti településeknek is.”
„A magyar otthonok legalább 25%-át 10 éven belül magasabb energiahatékonyságúvá tesszük.”
„2035-ig megszüntetjük az orosz energiafüggőséget, diverzifikáljuk a hazai energiaellátást.”
„2040-ig megduplázzuk a megújuló energia arányát a hazai energiaellátásban, és fejlesztjük az energiatároló-kapacitásokat.”
„A jelenleg még prototípus megoldásban létező kis moduláris atomerőművek (SMR-ek) telepítésvizsgálati projektjeit is elindítanánk, ezzel nagyvárosaink távfűtésére is alternatívát felmutatva.”